Epilálunk géppel, borotvával, habbal, gyantával zselével, krémmel... mindennel ami erre alkalmas, és a kezünk ügyébe akad. Mára a szőrtelen test szerves része a vonzó és csábító nőiességnek, hiszen tudjunk, hogy leszbikus nőtársainkat gyakran szőröslábú leszbikként emlegetik, következésképp akin van szőr, az kevésbé nőies. Azt leszögezhetjük, hogy nyáron megválunk minden zavaró szőrszáltól, de vajon télen is ugyanezt tesszük?

"Manyika, magának olyan a lába mint egy őzé. (Manyika elmosolyodik) Nem, nem olyan kecses, olyan szőrös!" Protokoll tanárnőm váltig állította, hogy ez a beszólás valóban elhangzott, méghozzá egy felsővezető dorgálta meg epilálatlan beosztottját. Nyáron evidens, hogy szőrtelenítünk, hiszen így dekoratív és így higiénikus, de óhatatlan, hogy télen elkényelmesedünk és ritkulnak a kozmetikusnál tett látogatások, vagy ritkábban kerül kezünk ügyébe a borotva. Letesszük a nagyesküt, hogy ez így van? Naná, hogy nem, mert ott az ellenpólus, ami nagyon is jogosan azt mondja, hogy nem a külvilágnak szőrtelenít, hanem saját magának. Ha megszabadulunk a kósza szálaktól szalutálunk egy sort a társadalmi konvencióknak, de ami ennél is lényegesebb: önmagunk számára válunk vonzóbbá. Ha vonzónak tartom magam, minden bizonnyal más is annak lát majd, vagyis már nem volt lényegtelen letolni a prémet.

Egy nagyon fontos szegmens érintetlen maradt, nevezetesen a pasik, vagy a pasi. Elég kézbe venni egy férfimagazint, láthatjuk, hogy a bikinivonal egyre beljebb csúszott, már nem pusztán a kikandikáló szálaktól szabadulunk, hanem mindentől ami zavaró. Ez persze személyfüggő, mint az is, hogy télen szőrt növesztünk-e, vagy maradunk a kellemesen sima idomoknál. Nyilvánvaló, hogy a pasi ez utóbbira voksol majd, mert 1. ehhez szoktattad, 2. ez a szebb, 3. konvenciók. Szó sincs arról, hogy a férfit mint valami programozható cyborgot betanítunk dolgokra, az viszont tény, hogy a kapcsolat kezdeti időszakában mindenki kényesen ritkítja a szőrszálakat, csak hogy még vonzóbb látvány és tapintvány legyen. Az idő közben múlik, évszakok jönnek mennek, közben megsokszorozódnak a hónapfordulók és simán megesik, hogy nem mindig tükörsima valónkat mutatjuk. Érthető, és jogos, hogy bizonyos idő után szabadulnánk a kényszeres borotválkozástól. Ha mindezt télen tesszük az még érthetőbb, hiszen bár nemcsak a külvilágnak mutogatjuk magunkat oké, de télvíz idején mégiscsak nyugodtabban nőhetnek azok a szőrszálak, hiszen jön még három réteg ami eltakarja. Mivel többségünk zsenge kamaszként életreszóló frigyre lépett az epilátorral, így érthető, hogy leginkább magunk miatt vagyunk képtelenek elviselni a szőrösség tudatát, de leginkább látványát. Télvíz ide vagy oda, mondhatni rutinból nyirbálózunk és ez így van jól. Elrettentő példaként szolgáljon Monique Imes, aki a lehető legtermészetesebbnek tartotta kivillantani szőrös lábait a Golden Globe-on. Polgárpukkasztásnak persze belefér, de hogy trend legyen belőle? Köszönjük, mi nem kérünk belőle.

forrás:cotcot.hu