Mi alapján tudod, hogy ő az Igazi?
Úgy gondolom, amikor az ember beszerelmesedik, akkor a szerelme tárgyát a legigazibbnak hiszi.
Egy átlagember az élete során három emberrel találkozik, akivel egymásnak valók. Mivel ez statisztika, lehet, hogy valakivel ötször is előfordul, mással csak egyszer. És persze senki sem tudhatja előre. Egyébként szerelembe esni anélkül, hogy ne látná az embert az igazinak, nem is lehet. Az önámitás tökéletes, minden szépet és jót ráaggatunk a másikra. Volt egy idősebb barátnőm, tőle származik a következő történet:
A fiatal szerelmes lány rajonva meséli, hogy szerelme milyen aranyos, mikor almát eszik. Ahogy beleharap a gyümölcsbe, ahogy a kezébe fogja, ahogy rágja....csupa erotika.
Pár év múlva pedig nem birja nézni, ahogy a férfi ezt az almát eszi. Mi a tanulság ebből?
Mindenki vonja le a magáét.
Egy biztos, a szerelem nem tünik el később, csak átalakul, szeretetté válik: a mélyben ott szunnyad később.
Vannak szakaszok, amikor be kell tudni újra szerelmesedni, s amig újra és újra ránk tör - nos, addig van a kapcsoltban jövő.
De az igaziba vetett hit, nem tünik el olyan hamar, mint a szerelem.- és nagyon nehéz később elhinni, hogy nem ő az.
A sok válság, megpróbáltatás ellenére ma is hiszek az Igaziban. Hiszem, hogy a világban mindenkinek létezik a másik fele, akivel együtt egésznek érzi magát.
Hiszem az Igazit.
És honnan tudom, hogy Ő az?
Apró jelek: megnyugtat a jelenléte, el tudok benne veszni...
Mikor vele vagyok, nem félek kimondani, amit gondolok. Belém lát, érzi a gondolataimat....Belélátok, érzem a gondolatait. Számithatok Rá, elfogad, és nem akar megváltoztatni.
Néhány dolog, amire vigyázni kell:
-Tudni kell együtt álmodni, és amig a másik álmát a magaménak hiszem, addig jó.
-Tudni kell a másikat egyedül hagyni, és hinni, hogy nem velünk nem akar lenni, csak önmagával szeretne egyedül lenni.
-Tudni kell minden rosszat elfelejteni, akarni a jót.
Egyszóval, hiszek a romantikában, de jó, ha egy férfiing vasalásában is meg tudjuk találni a romantikát. Hiszen, az is az Igazié.
Az Igazit csak akkor találhatjuk meg, ha megismerjük és elfogadjuk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. És ha elfogadjuk az egyedüllétet: ha képesek leszünk egyedül élni, s ha a boldogságot elsősorban önmagunknak keressük.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
